„A magyar közoktatás halott, élt 155 évet” – Hídfoglalás és tüntetés a pedagógusok világnapján

Több tízezren tüntettek a pedagógusokért és a közoktatás javításáért október 5-én a fővárosban. The post „A magyar közoktatás halott, élt 155 évet” – Hídfoglalás és tüntetés a pedagógusok világnapján first appeared on atlatszo.hu.

„A magyar közoktatás halott, élt 155 évet” – Hídfoglalás és tüntetés a pedagógusok világnapján

Október 5-én, a pedagógusok világnapján számos megmozdulásra került sor az oktatás helyzetének javításáért, és a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokért. Délután öttől egy diákok által szervezett tüntetés keretein belül többezres tömeg foglalta el a Margit hidat, majd a Parlament előtt, a Kossuth téren folytatódott a koncertekkel tarkított tiltakozás. A tüntetésen résztvevők egyetértettek abban, hogy változásra van szükség, mert ha ez így folytatódik, pár év múlva nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Az Átlátszónak nyilatkozó diákok ezt megerősítették: bár a pedagógus hivatás fontosságát egyikük sem kérdőjelezi meg, tapasztalataik szerint egyre kevésbé népszerű ez a pálya a fiatalok körében. Videóriport!

Október ötödikén, a pedagógusok világnapján számos szolidaritási akcióra sor került a pedagógusokért. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos munkabeszüntetést hirdetett erre a napra, amihez több, budapesti és vidéki iskola is csatlakozott. A Tanítanék Mozgalom szerda délutáni Facebook-posztja szerint összesen több mint 450 intézmény tiltakozott, ebből 119-en a polgári engedetlenség mellett döntöttek.

Reggelre a diákok, szülők és pedagógusok élőláncot szerveztek Budapesten, több kilométeren keresztül tízezernél is többen álltak sorba.

Tüntetők a Margit híd előtt. Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes

A diákok által szervezett hídfoglalási akció délután ötkor kezdődött a Margit hídnál. Pillanatok alatt megtöltötték a hidat a tüntetők, a résztvevők létszámát több tízezerre becsülték. A hídfoglalást a Grund diákmozgalom szervezte.

A Grund diákmozgalom az Átlátszónak a hídfoglalás előtti napon elmonda: azért szervezték a tüntetést, mert változást szeretnének az oktatásban, és reménykednek abban, hogy ez a tüntetés beindíthatja ezt:

„Teljesen abszurdnak tartjuk, hogy a tanárok munkáját ilyen alacsony fizetéssel honorálja az állam.”

Tüntetők a Margit hídon. Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes

A hídfoglalás után a tömeg a Parlament elé vonult, este héttől ugyanis a noÁr Mozgalom és a Tanítanék Mozgalom demonstrációt és szolidaritási koncertet hirdetett a Kossuth térre. A szervezők elmondása szerint ott több mint 40 ezer tüntető gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Törley Katalin és Palya Tamás, akiket polgári engedetlenség miatt elbocsátott a tankerület a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.

“Ha minden tanár feláll, akkor felborul a rendszer” – Tüntetés a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanáraiért

Több százan tüntettek a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, miután szeptember végén több pedagógust is elbocsátottak az intézményből.

De megszólalt a színpadon a 2016-ban indult „kockásinges” tanári tiltakozások egyik ismert arca, Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára is, aki elmondta:

„Úgy megyünk előre, hogy a diákoknak előírt követelmények a múlt században rekedtek.”

Tüntetők a Margit hídon. Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes

A tüntetésről videóriportot is készítettünk, amelyben diákokkal és tanárokkal is beszélgettünk arról, hogyan látják az oktatás helyzetét, és miért tartják fontosnak, hogy kiálljanak a pedagógusokért.

A pedagógusok azonnali béremelése mellett a sztrájkjog visszaállítása is a tüntetők követelései között van. A közoktatásban dolgozó tanárok fizetésével már tavaly részletesen foglalkoztunk az Átlátszón. Akkori cikkünkben megnéztük, hogy európai viszonylatban milyen a tanárok bére Magyarországon. A fizetések nemzetközi összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket.

Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár | atlatszo.hu

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Fotók és videó: Balogh Dénes – Szöveg: Szopkó Zita

The post „A magyar közoktatás halott, élt 155 évet” – Hídfoglalás és tüntetés a pedagógusok világnapján first appeared on atlatszo.hu.